„Múlt nélkül nincs jövő….” /Babits Mihály/
Bevezető gondolatok…
Nem a véletlen a fenti mottó! A Turnaround Menedzsment képzés gyökere 1974 évre mutat vissza. Ugyanis abban az évben készült el a vállalatnak az a fogalmi modellje (Kárpáti - Noszkay, 1975) amely - több évnyi elméleti és kb. 50 ipari nagyvállalat közvetlen működését elemző empirikus vizsgálatai alapján- született meg. Későbbiekre erre alapozottan az a vállalatdiagnosztikai módszer, amely PALWONS-módszer néven (Noszkay, 1986, 1988) a vállalatok egészséges vagy beteg állapotának megállapításra, egészségének helyreállítására és változáskezelési – vállalkozásfejlesztési módszereként vált ismertté. Ez, a későbbi években is tovább folytatott elméleti és empirikus kutatás, továbbá a több százra tehető gyakorlati – vállalati, vállalkozási terepen történő alkalmazás hozta a felszínre – a rendszerváltás után azt az igényt, hogy a vállalkozók – e pályára való felkészülésük során - ne csak az un. vállalkozási tudásokkal, de a vállalkozások gazdálkodása és működtetése során bekövetkezhető anomáliákkal, irányítási-, és vezetési rizikófaktoraival, válságba sodró tényezőivel is megismerkedhessenek. Így került be a cégmenedzser- ill. vállalkozói képzésekbe, meghatározóan az egyetemi képzésbe a változás- és válásmenedzsment tudás. Ezt Magyarországon első, iskolateremtő tanárként, s ilyen néven szereplő önálló tantárgyként, egy speciális képzési rendszerbe (Noszkay, 1995) ágyazottan - Noszkay Erzsébet dolgozott ki, és vitt be a GATE (későbbi SZIE) felsőoktatásába. A felsőoktatásban így megszerzett tudásoknak, a végzett hallgatók praxisban való beválási vizsgálatai maximálisan azt igazolták vissza, erre nem csak a vállalkozóknak, de vállalkozások, vállalatok menedzserinek is igen nagy szükségük van, sőt az üzletvitelt támogató tanácsadási tevékenységet végző szakembereknek is. (Így került be a Bologna -i átalakulás során megalapított Vezetés- Szervezés MA képzés egy szakirányaképp az üzletviteli tanácsadói szakirány, amelynek megalapításában Noszkay Erzsébet egyik meghatározó kezdeményezői és kidolgozói szerepet játszott.)
Az EMBA Turnaround menedzsment szakirányú továbbképzési képzési szak jellege és fejlődési folyamatának lényegi elemei
A hazai piacgazdaság kibontakozása nyomán megkezdődött az a felhalmozási folyamat, amelynek nyomán megjelentek mind jelentékenyebb vagyonokkal rendelkező cégek. Ezek számára már komolyabb menedzselési tudások, sőt tanácsadók igénybevétele is mind jobban szükségessé váltak.
A tanácsadó szakmában, ahogy a hazai cégek problémái is differenciálódtak, egyre inkább a nagy gyakorlatú specialistákra is szükség mutatkozott. Ennek megoldására született meg - az egyes önálló tanácsadási területek szerint szervezendő - posztgraduális képzés koncepciója. De ezen fajta, és szintű képzésben már a szakterületeket képviselő tanácsadói szövetségek is aktív szerepet kezdtek játszani, - többféle konkrét szakmai támogatás formájában.
Így indult útjára, elsőként 2010-ben a Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesülete (VOE) elnöke Prof. Dr. Noszkay Erzsébet alapításával, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (később METU) a „Változás- és válságmenedzser” (VÁVÁ) posztgraduális képzés is. Ez a posztgraduális képzés leghatározottabb módon azt célozta, hogy hazánkban elsőként, hivatásszakmáját függetlenül gyakorló, profi szakember képzést biztosítson azon szakemberek vagy üzletvitelitanácsadók számra, akik eddig vagy külföldi speciális kurzusokon, vagy autodidakta módon próbáltak válságmenedzserré válni. A képzés beindulása nem csak a válságkezelés hivatásszakmaként való megjelenését és hazai szakember utánpótlását alapozta meg, de permanens fejlesztése igényelte és lehetővé tette, hogy ez a szakma a hazai tudományos kutatásokban is teret nyerjen. Így ma már a változás – és válságmenedzsment (turnaround menedzsment) nem csak szakmai-, és tudományos konferenciák témájaként, de az egyetemek kutatásaiban és PhD programjaiban és kutatóintézetek önálló, művelendő tudományterületévé vált.
A VÁVÁ képzés már a 2010. éves indulásában is más megoldást követett, mint az addig klasszikusan megszokott felsőoktatási posztgraduális képzések! Egyrészt abban a tekintetben is, hogy már maga az alapítása is nem csak felsőoktatási, de szakmai érdekképviselet (VOE) közös projektjeként készült el, így kezdettől fogva igen gyakorlatorientálttá vált, hisz a szakmai tantárgyak oktatása a VOE legfelkészültebb, legnevezetesebb hazai szakembereinek köréből kerültek ki. Másfelől azért is, mert a három szemeszterből álló képzés harmadik szemesztere egyáltalán nem a hagyományos képzések keretei között, hanem a praxisban, gyakorlati terepen, s nem az „iskolapadban” zajlik. Afféle „Learning by doing” módon, amikor is a hallgató az előző két szemeszter során a nélkülözhetetlen elméleti tudások és a képzési órákon – team – csoportokban – különféle esetpéldákon gyakorolva elsajátított hivatásszakma fogásait, egy valós terepen végzett projekt -munka keretében (a VOE által kijelölt mentor támogatásával) bizonyítja a szakma gyakorlására való alkalmasságát, s készíti el belőle a záródolgozatát. Így a képzés végén a hallgató nem csak a szakirányú képzés elvégzését igazoló felsőoktatási oklevelet kap, de egy olyan szakmai minősítést is, amelyben a hivatásszakma érdekszövetsége ad hiteles igazolást arról, hogy az ezen a képzésen végezett milyen szinten alkalmas e hivatásszakma ellátására.
A képzéssel szembeni piaci igények átalakulásával – már nem csak a továbbképzésre vágyó tanácsadók, de egyre több és több menedzser és vállalkozó tulajdonos, mi több családi vállalkozások hatékonyabb működtetésében, de leginkább átörökítésének sikerében érdekelt jelöltek is jelentkeztek a képzésre. A jelentkező igényekre reagálva - a szakirányú képzés is átalakulásra, az oktatási igényekhez jobban illeszkedő strukturális átalakulására - szintén Noszkay professzor szakvezetésével - a METU -ban 2016 -ban került sor. Az átalakulással a képzés elnevezése is más - EMBA Turnaround Menedzsment - lett, ami többek közt az elsajátítható menedzsment tudások horizontjának szélesítésére és a szakmai színvonal magasabb nívóra történő emelésre is utal. A képzés oktatóinak szakmai kohézióját, egymásra épülését fokozza az, hogy az aktuálisan oktatók ma már – szinte mind - ennek a képzésnek egykor volt olyan hallagatói közül valók, akik nem csak a gyakorlatban az évek alatt legismertebb gyakorlati szakemberekké váltak, de a képzés tartalmi minőségét fokozni képesek gyakorlati oktatási tartalmakkal, valamint kutatásaikkal és jelentékeny módszertani fejlesztéseikkel, szakmai és tudományos konferenciáikon való szerepléseikkel, cégesetek feldolgozásaival, sőt tudományos minősítésük megszerzésével is.
Szakmai kompetenciák és kognitív sémák
Miután - megítélésünk szerint – általában a gyakorlathoz közelebb álló tudományterületekhez tartozó oktatások – képzések jövőbeli útja az, amit a EMBA Turnaround képzés képvisel, ezért úgy véljük, hogy érdemes néhányat kiemelni a több évtizedes tapasztalatainkból levonható következtetésekből.
Elsősorban azokat, amelyek a jövőben még nagyobb igénnyel jellenek meg a magas kvalitásokat igénylő szakma - specifikus képzésekkel (pl. a problémamegoldásra való felkésztés jegyében) szemben.
Sőt, mivel itt állunk a mesterséges intelligencia elterjedése előtt, aminek egyre terjedő alkalmazásaival is egy olyan új korszak kezdődik, ahol és amiben az említett pozitív tapasztalatok fokozott jelentőséget nyernek. Így:
- a „Learning by doing” módszer;
- a gyorsabb tudásmegosztás érdekében a csoportban végzett munkavégzés - olyan fontos nem kognitív készségekkel kiegészülve, mint az érzelmi intelligencia, empátia, egyéb un. puha készségek (affinitás, jó szervezőkészség, rugalmasság, time management, kreativitás, stb.), karakter készségek, morális készségek, szociális készségek;
- a szakmai „kiválóságok” megszületéséhez (a tehetségek kibontakoztatásához) szakmai színvonal egyre magasabb szintre való emelése érdekében a mentorálás (a mester- tanítvány viszony).
Tehát, ha bármilyen szakma elit képzési rendszerét jól akarjuk felépíteni, mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy minden szakmai tudásszintnek más–és-más a jellemzője. Továbbá, azt is, hogy az egyes szintek felkészülési fázisait, ill. azoknak a szigorú egymásra épülő sorrendjét, nem
érdemes sem felcserélni, sem kihagyni, de meggyorsítani – talán - igen! (Ez utóbbiban sokat remélünk a MI támogatásának jövőbeli, fokozatos fejlesztő felhasználásától, - a képzésünk rendszere kapcsán is.)
Az említett probléma jobb megértése kedvéért beidézzük a jól ismert, általános kompetenciaszinteket, melyeket - a kognitív sémák alapján- az alábbiak szerint rendszerezik:
1. táblázat: Szakmai kompetenciák és kognitív sémák
Ezek után bemutatjuk, és érdemes is áttekinteni a EMBA Turnaround Menedzsment kétpilléres, képzési és a végzéssel zajló minősítési rendszerét!
2. sz. táblázat: EMBA Turnaround Menedzsment szakirányú tk. képzés tartalmi- és minősítési folyamatának rendszere
(Forrás: VOE képzési dokumentumok, 2018)
S végezetül, bemutatjuk a VOE szakmai minősítését is (ami terepen végzett projekt munka alapján az éríntett mentor és a szupervízori (szakvezető) javaslatának vétója mellett, a döntést a mentorok szavazással hozzák meg.
- „Turnaround Management Trainee” TMT – Gyakornoki feladatokat végezhet egy turnaround menedzser (változás-, és válságmenedzser ), vagy interim menedzser, vagy innovációs-és tudásmenedzser mellett.
- „Turnaround Management Specialist” TMS – Turnaround projektek (pl. családi cégek átörökítési, stb.), változás -és/vagy válságmenedzsment projektekben, egyes részfeladatokat, részterületeket (ld.: egy-egy funkcionális terület) önállóan képes megoldani és/vagy vezetni.
- „Turnaround Management Expert” TME – Önállóan változás- és/ vagy válságmenedzsment projekteket, interim menedzsment feladatok megoldását, családi cégek átörökítési projekt - folyamatát vezethet, teljes körű eredményfelelőséggel. (Ez utóbbi fokozatot egy minimum év után, a VOE mentori grémiuma döntése alapján az a TMS minősítéssel rendelkező kolléga kaphatja meg, aki az eltelt évben, konkrétan elvégzett munkavégzési tevékenysége/feladata alapján – referenciákkal és eredményekkel hitelesített módon – önálló projektmunkát végzett, irányított/vezetett. A vonatkozó minősítés a későbbi években is igényelhető, - az előbbi kritériumok alapján.
A TME minősítésre pályázó kolléga, az aktuális gyakorlati tevékenységét a VOE felelősségbiztosítása keretében végzi. Ez azt jelenti, ha az önállóan felvállalt projekt során, valami szakmai kérdése lenne, vagy épp segítségre szorulna, ez esetben – ellenszolgáltatás nélkül – fordulhat, a mentorok grémiumához, akik ezt a támogatást kötelesek megadni. Hiszen még a rutinos Turnaround szakemberek esetében is előfordulhat, hogy kétségei támadhatnak, s akkor joga van, a mentorok közösségétől un. konzíliumot kérni, amit azt - a szakma jó a VOE – a jó hírnevének megtartása érdekében – köteles biztosítani. Hiszen kizárólag így biztosítható - a felelősségteljes és a szakmához méltó - az elméleti és a gyakorlati felkészültség kompromisszumok nélküli szigorú kombinációja.
Epilógus….
Ahhoz, hogy jobban megítélhető legyen a szóban forgó posztgraduális képzés, érdemes egy gondolat erejéig elidőzni a tanácsadói-, s különösképp azon belül a válságmenedzsment szakma (hivatás) speciális jellegén.
A tanácsadó szakma művelése leginkább az orvosi hivatásgyakorláshoz hasonlítható. A válságmenedzser tevékenysége, pedig, egyenesen a sebész tevékenységével állítható párhuzamba! (Noszkay 2009.) S, mint ahogy a sebész tévedése, alkalmatlansága - akár a legkisebb hiba elkövetése is - könnyen egy ember életébe kerülhet, úgy a válságmenedzser alkalmatlansága, egy-egy cég „életét” veheti el. Ha belegondolunk, hogy egy-egy céghalál mekkora veszteség, s nem csak a tulajdonos, sőt a nemzetgazdaság számára, de számos családot is érinthet (az alkalmazottakon keresztül), akkor máris nyilvánvaló, hogy nem mindegy az, hogy a cégek „sebészei” milyen minőségi színvonalon végzik a hivatásukat! Alapvető tehát, hogy a változás- és válságmenedzserek felkészítése is hasonló elveket kövessen, továbbá hasonló alapossággal történjen, mint pl. az orvosi hivatásra való felkészítés. (Nem véletlen, hogy az orvosi diploma megszerzése után a humán gyógyításban létezik egy rezidensi képzési idő, és nem az azonnali praxisgyakorlás következik. Mint, ahogy a jogászi diploma megszerzése sem jogosít fel azonnal az ügyvédi praxis gyakorlására, hanem csak az ügyvédbojtári gyakorlat éveinek letelte után.)
Fontos hangsúlyozni, hogy - ennek a képzésnek a keretei között! - a nevezett két szervezet elismerő oklevelei egymástól el nem választhatók! Ez úgy értendő, hogy, nem kaphatja meg a posztgraduális képzési oklevelet az a hallgató (még az első két szemesztert kitűnően teljesítő hallgató sem!), aki nem teljesítette megfelelően az utolsó (harmadik) szemeszterben zajló (96 órás) szakmai gyakorlatot. Ezt a szemesztert - szakmai szempontok alapján - már teljes egészében a VOE (mint a szakterületet hivatalosan képviselő szakmai-iparági szervezet) szervezi, irányítja, felügyeli, illetve jelöli ki a projekt helyét és milyenségét (alapvetően a hallgató adottságainak, valamint az első két szemeszter alatt elért kompetenciája fejlődési ütemének, stb. figyelembevételével). Nem kérdés tehát, hogy a gyakorlati munkavégzésnek nem csak a létezése, de a minősége is alapvető fontosságú.
Ezért a VOE kettős szakmai támogatást épített be ebbe a konstrukcióba. Egyfelől, beiktatja a hallgató mindennapos munkáját vezető projektvezetőt (mentort, akinek a projekt team-je maximum 4 fő hallgatóból állhat!), de emellett előírta az un. „szupervízori rendszer”-t is.
(A szupervízor mind a projekt team tagok, mind a projektmenedzser munkáját támogatja, valamint szakmailag felügyeli. A szupervízor a tanácsadói szakma „mester” (esetleg „nagymester”) fokozatú, elismert és nagy tekintélyű szakembere, akinek személye garancia a gyakorlat során végzendő munka minőségre és szakszerűségre egyaránt. Így nem véletlen, hogy egyúttal ő a készülő szakdolgozatok instruktora is, sőt a gyakorlat legvégén az ő minősítése, vagy vétója a legvégső „SZÓ”!
Ha képzésünk felkeltette az érdeklődését, jelentkezzen 2024. februárban induló képzésünkre!
A képzésről bővebben itt olvashat: https://www.metropolitan.hu/kurzus/executive-mba-turnaround-menedzsment-sztk
Várjuk online nyílt napunkon 2024. január 18-án! Regisztrálni itt tud: https://szakirany.metropolitan.hu/
szerző: Prof. Dr. habil. Noszkay Erzsébet CSc, szakvezető
IRODALOMJEGYZÉK
- Noszkay, E.- Kárpáti, P. (1975): Management Problems of Industrial Enterprises EASTERN EUROPEAN ECONOMICS 13/4 (Summer) Pp. 3-17. , 15 p.
- Noszkay, E. (1886): Az iparvállalat vezetésének integráló – a vállalat diagnosztizálását szolgáló – informatikai modellje. Budapest, Kanditátusi értekezés
- Noszkay, E. (1988): Egészséges vagy beteg… A vállalat diagnosztikai modellje (kiadó: Jogi-és Közgazdasági Kiadó ISBN: 9632220986)
- Noszkay, E. (1995): Válságmenedzsment, főiskolai jegyzet, Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) (104 p.
- Mérő, L. (2001): Új észjárások. Tericum, Budapest ISBN: 963-8453- 50- 4
- Noszkay, E. (2006): Új utak, új módszertani megoldások a felsőoktatásban - O & TUMEN, a kompetenciaalapú képzés tudásmenedzselési módszere. In: Vezetéstudomány, ISSN 0133 – 0179 XXXVII./ 10. sz. 50-62. p.
- Noszkay, E. (2009, 2014, 2018): Változás - és válságmenedzsment az alapoktól N & B. Kiadó Bp. ISBN 978-963-06-7674 – 8, 3. ismételt kiadás: Akadémiai Kiadó, ISBN: 9789634542209
