2023. június 27-én jelentős előrelépést sikerült elérni a hitelintézetek prudenciális szabályait meghatározó EU jogszabályok előkészítésének folyamatában. Ezen a napon az Európai Parlament és az Európai Tanács képviselői ugyanis előzetes megállapodásra jutottak a tőkekövetelmény-irányelv (CRD6) és a tőkekövetelmény-rendelet (CRR3) szabályozási javaslatcsomagról.
A módosítási javaslatot még 2021-ben tette közzé az Európai Bizottság, és a célja elsősorban a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2017-ben kiadott, a „Bázel III végleges” elnevezésű ajánlás európai uniós implementációja volt. A bázeli ajánlás kiadására és az EU jogszabályok módosítására azért került sor, hogy a jogalkotók megelőzzék a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válsághoz hasonló események újbóli bekövetkezésének lehetőségét.
A módosítás alatt álló EU jogszabályok elnevezései a tőkekövetelményekre utalnak. Ennek megfelelően a változtatások túlnyomó többsége valóban a hitelintézetek tőkekövetelményének a meghatározására irányul, de számos egyéb prudenciális szabályozási területen is szigorításokat vezetnek be. A módosítások egyik legfontosabb eleme az output floor követelményének előírása, aminek a célja, hogy a sztenderd módszer szerint számított tőkekövetelményhez képest korlátozza a belső modellek használatával elérhető tőkekövetelmény csökkenés mértékét.
A bázeli ajánlásnak megfelelően számos további olyan módosítás kerül be az EU jogszabályokba, amelyek célja, hogy a hitelezési, a piaci és a működési kockázat területén kockázatérzékenyebbé tegye a tőkekövetelmény számítást, illetve korlátozza a belső modell alkalmazásának a lehetőségét azokon a területeken, amelyeknél egyes esetekben nem érhető el elegendő adat vagy megfelelő módszer a modellek hatékony működtetéséhez. Kiemelkedik ezen módosítások közül a lakóingatlannal fedezett kitettségek kockázati súlyozása, amely esetében az eddig alkalmazott módszerhez képest sokkal szofisztikáltabb, és több információt figyelembe vevő eljárásokat vezetnek be. A módosítások kidolgozása során a jogalkotók kiemelt figyelmet szenteltek a zöld átmenet és a fenntartható finanszírozás témakörének is.
A bázeli ajánlások implementálásán túlmenően számos egyéb témakörre is kitér a jogszabály-módosítási csomag. A kis és kevésbé komplex intézmények az arányosság elvének a figyelembevételével például további kedvezményeket kapnak egyes szabályok alkalmazása alól. Szigorodnak ugyanakkor a hitelintézetek vezető állású személyeire és kulcsfontosságú pozíciókat betöltő alkalmazottaira vonatkozó alkalmassági követelmények. Részletes szabályokat határoznak meg a felügyeleti szerepkört ellátó hatóságoknak és azok vezetőinek a függetlenségére vonatkozóan. Jelentős előrelépés lesz továbbá az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében a harmadik (EU-n kívüli) országból érkező bankok EU-ban létesített fióktelepeire vonatkozó követelményrendszer egységesítése. Erre azért van szükség, mert jelenleg az egyes EU tagállamok eltérő szabályokat alkalmaznak az ilyen fióktelepekre, ami veszélyezteti az egységes belső piac hatékony működését.
Bár a Parlament és a Tanács között sikerült elérni az egyezséget, de a jogi folyamat véglegezéséhez még az is szükséges, hogy az erre vonatkozó hivatalos döntések mind a Parlamentben, mind a Tanácsban megszülessenek. Mindezeket követően a hivatalos jogszabályszövegek Official Journalban való megjelenése az EU tagállamok hivatalos nyelvein a jövő év elejére várható, míg a jogszabályok hatályba lépésének tervezett időpontja 2025. január 1. Az egyes új követelmények bevezetéséhez számos esetben, akár 5 éves átmeneti idők is kapcsolódnak, így a Bázel III ajánlásnak való teljes megfelelés csak ezen határidők lejártát követően érhető el. Az egyes EU jogszabályok típusainak megfelelően a CRD6 irányelvet hazai jogszabályban, vagyis elsősorban a hitelintézeti törvényben kell majd implementálni, míg a CRR3 rendelet a tagállamokban, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó.
Mindezzel azonban a jogalkotási folyamat még nem fejeződik be. A CRD6 és a CRR3 szövegében ugyanis összesen mintegy 150 olyan új mandátum szerepel, amely további végrehajtási rendeletek kidolgozására kötelezi az Európai Bankhatóságot és az Európai Bizottságot, ráadásul ezek nagy részét a módosítások véglegezését követő 12-18 hónapban kell kiadni. E mandátumok közül is kiemelkednek az új szabályok bevezetése miatt szükséges, az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelményekre vonatkozó előírások módosításai, hiszen ezeknek le kell követniük a követelményrendszer változásait.
Az elmúlt években, a pandémia és az orosz-ukrán háború kapcsán már bebizonyosodott, hogy a korábbi jogszabály változásoknak és a felügyeleti módszerek fejlesztésének köszönhetően az Európai Unió, – és ezen belül Magyarország – bankrendszere is sokkal stabilabbá vált, és képes volt a felmerülő sokkhatások kezelésére, illetve az azokhoz való rugalmas alkalmazkodásra. Az új jogszabályok ezt a sokkellenálló képességet hivatottak tovább erősíteni a gazdasági és pénzügyi rendszer stabilitásának megszilárdítása érdekében.
írta: Seregdi László*
*A szerző az MNB szabályozási tanácsadója, a METU szakvezetője
A szerzőről: https://www.metropolitan.hu/munkatarsak/seregdi-laszlo
A szakirányú továbbképzésekről bővebben: https://www.metropolitan.hu/kurzus/penzugyi-szabalyozasi-es-felugyeleti-szakember-sztk,
